Eredeti szentiványi kiejtéssel lejegyzett "csujigatások":

Legényeké

Rúgd ki lábam, rúgd ki most!
Édes borom, segélj most!
 

Aló lábam kanyarod,j
hargasinam le ne rogyj!

Mennyi leán, mind szeretöm,
olyan az én természetöm!

A szeretőm aranyalma,
se nem szőke, se nem barna.
Nincs hat ökröm, csak kettő,
ingöm úgyis szeret ő.

Ezt a leánt elkíséröm,
mához egy hét meg is kéröm.

Ó te kicsi kontytalan,
mé vagy olyan csintalan?

A leánka szótalan,
tejes kása sótalan.

Éfjak vagyunk, s nem tehetjük,
hogy a leánt ne szeressük.

Nem tűrök több buszuságot,
tovább rúgom a világot!

A kalapom férevágom,
kikapok én a világon.

Hozd el, isten, szombat estét,
a vasárnapot es esmét.
E két napon gyöngyéletem
a rózsámmal vígon élem.

Ucu lábam, ne hibázz,
ha nem deckás es a ház!

Fére tőlem búbánat,
búzát vágok nem nádat!

Tizenhárom récetojás,
enyém vagy te küs rokolyás!

Háromszéken Gelencén,
nekem es van egy récém.

Kákatermő sáros patak,
hidd meg, rózsám, hogy elhagylak.

Ördög vigye a vendéget,
másnak vettem feleséget!
Ha elmenyek az erdőre,
más fekszik a lepedőre.

Kapud előtt mély árok,
többet hezzád nem járok.

Húzd ki cigán, ne csak félig,
ne csípd-harapd el a végit!

Édes kicsi kerekem,
fordulj egyet előttem!

Rezes villa, rezes kés,
jöszte kéncsem, táncolj tés!

Ez az enyém, ezt nem hagyom,
aki kéri, megalkuszom!

Nem aludtam, csak egy szikrát,
eljádzottam az éccakát.

Fogdsza meg, forgasd meg,
téringesd meg, lógasd meg!

Túrót ettem, puliszkát,
attól ugrok ekkorát.

Ügyes leány (Katika,)
Fordul, mint a karika.

Ez a (Borcsa) szép menyecske,
Megkívánja minden este!

Szentiványi legény vagyok,
a lányokért élek-halok.
A lányok is énértem,
megeszik az életem.

Járjad, járjad, járjad, járjad,
Fene egye a pofádat!

Leányoké

Csukros szegfű, havadi
szeret ingem valaki.
De ne kérdje akárki,
titkos az a valaki.

Fényes csizma, pantaló,
beleugrék egy nagy ló!

Nenézz, rózsám, a szemembe,
meghalok szégyelletembe!

Nosza, rajta legények,
én is nektek segittek!

Ez a legény olyan szép,
mint a háromlábú szék.
De csak azért olyan szép,
háromlábú, mint a szék.

Ezeknek a legényeknek,

kell valami szegényeknek,
De én biza nem adok,

inkább leány maradok.

Felmásztam a kemencére,

Leégett a szoknyám széle!

Járjad bolond nincs eszed, 
Ami volt is elveszett!

Mindekié

Sárga murok, ződ ugorka,
szökjünk, mint a kecskebéka

Ez a kicsi szögelet,
megér sok más ezöret!

Adj egy kicsi tágasságot,
hogy csináljak bolondságot!

Helyet helyet nekünk is, 

ha kicsinyek vagyunk is!

Járjad lábam, járjad most,
nem parancsol senki most!
Ha parancsol valaki,
ott az ajtó, taszítsd ki!

Atya, fiú, szentlélek

Éna paptól nem félek,

Mer a pap is hibázik

Menyecskével cicázik

Szomszédasszony kakasa
Felmászott a kapura
Mind azt kukurékolja

Szomszéd asszony de csalfa