A helyesírési hibák valójában a kiejtés szerinti írásmód miatt "jöttek létre" :)

Fordulóhoz

Szentiványi magas torony,

Beleakadt az ostorom,

Gyere, babám akaszd ki,

A nyavaja törjön ki.

Szentiványi keskeny palló,

Átalmennék, ledob a ló.

Ha még egyszer ledob a ló,

Leszek egy semmirevaló.

Szentiványi sűrű berek,

Ott terem az ügyes gyerek.

Te is onnan szakadtál ki.

Hogy a nyakad tört volna ki!

Keresztanyám tanított,

Jobbra balra forgatott,

Össze vissza pofozott,

Mint egy kicsi malacot.

Hoppá, hoppá pallóra,

Apó maszik (=mászik) anyóra,

Hozzatok egy kötelet,

Húzzúk le az öreget!

Kicsi leány bujába.

Belebújt a búrjányba (=gazba),

Az öreg is utána,

Letaszitott gatyába.

Ne haragudj rózsám azért,

hogy a szám a tiedhez ért.

Mer’ akik egymást szeretik,

azok közt gyakran megesik.

Édesanyám sok szép szava,

Kit fogadtam, kit nem soha.

Megfogadnám, de már késő,

Hull a könnyem, mint az eső.

Fére bánat, fére bú,

Bolond aki szomorú.

Lám én milyen vig vagyok,

A szeretőm elhagyott.

Akinek most kedve nincs,

Annak egy csepp esze sincs.

Aki nem tud mulatni,

Menjen haza aludni.

Verbunkhoz

Karikába legények,

Huszárosan tegyétek,

Huszárosan tegyétek,

Én is köztetek leszek.

Ez a … úgy járja,

Akad össze a lába.

Túrót ettem nem ordát,

Attól nöttem ekkorát.

Túrot ettem üresen,

Kijárom én ügyesen.

Húzzad, cigány, húzzad jobban,

Táncolni való kedvem van.

Ez a … olyan forma,

Mintha bikaborjú volna.

Piros alma, zöld retek,

Elmentek a legények.

Fodor mintás bokréta,

Én Istenem hozd vissza!

Három kupa piros alma,

Megszomjazott a nagy marha.

Fogadjunk egy korsó bórba,

Ez a legény be van rúgva!

Ne fogadjon abba senki,

Amit nem tud megfizetni!